Bujtor István (Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején a Bujtor nevet vette fel.

Édesanyja, Gundel Katalin 2009-ben ünnepelte 99. születésnapját. Édesapja dr. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus. Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész, lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus. Második felesége Bujtor Judit.

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attil Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is), már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja, a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér, csigavér volt.

Bud Spencert, az olasz Piedonét is Bujtor szinkronizálta, az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”.

Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Hajója az 1936-ban épített Rabonbán.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterségesen tartották kómában.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban elhunyt. Bujtor István halálát az Állami Népegészségügyi Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-i közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák okozták.

Filmjei:

Színház az egész… (tévéfilm) Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból (tévéfilm) Karambol (1964) A kőszívű ember fiai (1964) Ha egyszer 20 év múlva… (1964) Álmodozások kora (1964) Viharban (1966) (TV film) Harlekin és szerelmese (1966) Egy gyávaság története (1966) (tévéfilm) A múmia közbeszól (1967) Fiúk a térről (1967) Csend és kiáltás (1967) A Hamis Izabella (1968) Bors (1968) (tévéfilm) Téli sirokkó (1969) Szemüvegesek (1969) Az oroszlán ugrani készül (1969) Bűbájosok (1969) Szép leányok, ne sírjatok (1970) (tévéfilm) Én vagyok Jeromos (1970) Égi bárány (1970) A legszebb férfikor (1971) Asszonyok mesélik (1971) (tévéfilm) Nápolyt látni és… (1972) Egy srác fehér lovon (1973) A professzor a frontra megy (1973) (tévéfilm) A Lúdláb királynő (1973) (tévéfilm) A locsolókocsi (1973) Kakuk Marci (1973) Átmenő forgalom (1973) (tévéfilm) Pokol-Inferno (1974) (tévéfilm) A Pendragon legenda (1974) A dunai hajós (1974) Gilgames (1975) (tévéfilm) Bach Arnstadtban (1975) (tévéfilm) Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

Ha megjön József (1976) Fekete gyémántok (1976) (tévéfilm) Barátom, Bonca (1976) (tévéfilm) Magellán (1977) (tévéfilm) Fedőneve: Lukács (1977) Apám néhány boldog éve (1977) Feltételes vallomás (1978) (tévéfilm) Ebéd (1978) (tévéfilm) BUÉK! (1978) A világ közepe (1979) Sándor Mátyás (1979) (tévéfilm) Rosszemberek (1979) Magyar rapszódia (1979) Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979) Allegro Barbaro (1979) A Pogány Madonna (1980) Villám (1981) (tévéfilm) Ripacsok (1981) Haladék (1981) Az a szép fényes nap (1981) (tévéfilm) Csak semmi pánik (1982) Szerelmes sznobok (1983) (tévéfilm) Szegény Dzsoni és Árnika (1983) Gyertek el a névnapomra (1983) Sortűz egy fekete bivalyért (1984) Legyél te is Bonca! (1984) Az elvarázsolt dollár (1985) Moravagine (1989) (tévéfilm) Hamis a baba (1991) A három testőr Afrikában (1996) Komédiások (1999) (tévéfilm) Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001) (tévéfilm) Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002) (tévéfilm) Simó Sándor (2002) Karancsfalvi szökevények (tévéfilm) Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia (2008) (tévéfilm) Színház: Főbb szerepei: Petruchio (William Shakespeare: A makrancos hölgy) Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa) Bromden, az indián (Ken Kesey: Kakukkfészek) Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek) Mike (Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz!) Winston (Jean Kerr: Mary-Mary) Rendezései: A kaktusz virága (bemutató: 2003. október 3. Játékszín) Black comedy (Játék a sötétben) (bemutató: 2004. március 20. Győri Nemzeti Színház) Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2005. július 8. Győri Nemzeti Színház) Kakukkfészek (bemutató: 2005. október 14. Turay Ida Színtársulat) Szinkron: Bud Spencer: Akik csizmában halnak meg Az ördög jobb és bal keze Az ördög jobb és bal keze 2. Kalózok háborúja Sötét Torino Mindent bele, fiúk! Piedone, a zsaru Különben dühbe jövünk Morcos misszinonáriusok / Fordítsd oda a másik orcád is! Piedone Hongkongban Zsoldoskatona Bűnvadászok Akit Buldózernek hívtak …és megint dühbe jövünk Én a vízilovakkal vagyok Piedone Egyiptomban Seriff és az idegenek Aranyeső Yuccában Kincs, ami nincs Nyomás utána! Nincs kettő négy nélkül Szuperhekusok Aladdin Az óriási nyomozó (Big Man) Fél lábbal a paradicsomban Extralarge - 2. évad Bunyó karácsonyig Más színészek: Megint 48 óra - Nick Nolte Feketeszakáll szelleme Piszkos tizenkettő A három testőr - Oliver Reed Díjak: Balázs Béla-díj (1979) Legjobb férfi alakítás díja (1979)